Ablak: Az ablak az épület falán kialakított nyílásban elhelyezett, azt lezáró szerkezet, melyen
át levegő és világosság juthat az épület belső helyiségeibe.
Az ablakok fő részei:
• tok
• szárny(ak)
• a szellőztetést, működtetést lehetővé tevő vasalatok
• a megvilágítást biztosító üvegszerkezetek
Az ablak alapanyaga fa, műanyag, fém (acél vagy alumínium) vagy ezek kombinációja lehet.
Az ablak lehet lezárható és kinyitható. Nagysága függ a megvilágítandó és szellőztetendő
helyiség kiterjedésétől és funkciójától. Valamint alakja az épület stílusától. Az átlagos ablak,
amely lakóhelyiségekben található, általában álló téglalap alakú, és magasság: szélesség
arányuk 1:1,5 és 1:2 közötti.
Kialakítástól függően lehet kerettel díszített, mely állhat quaderozásból vagy lehet sámbrános,
pilléres, oszlopos, fölül többé-kevésbbé gazdag párkánnyal koronázva.
Az épületen az ablak állhat egyedül, vagy néha párosával (ilyenkor kettős-, iker- vagy dupla
ablakról beszélünk), esetleg hármasával.
Az ablak szárnyinak száma szerint megkülönböztetünk:
• egyszárnyú ablakokat
• kétszárnyú ablakokat
• három-, vagy többszárnyú ablakokat
A lakóépületek ablaki nyithatóak, nyitásmódtól függően beszélhetünk:
• Nyíló ablak
• Bukó ablak
• Bukó-nyíló ablak (a fenti két nyitásmód kombinációját valósítja meg)
• Középen felnyíló ablak
• Billenő ablak
• Emelkedő ablak
• Forgó ablak
• Harmónika ablak
• Toló ablak (vízszintesen)
• Angol stílusú feltolható ablak
Az ablakok nyitás irány jobbos vagy balos lehet.
2. Ablakerkély: Ablak funkciójú, azonban a padlóig tartó, korláttal ellátott nyílászáró.
3. Ablakfülke Ablakmélyedés, vagy ablakfülke. Az ablak belső (azaz a helyiség felőli oldalán) a
vastag falban kialakított mélyedés, vagy beugrás.
4. Ablakköz:
a, Azonos falon elhelyezkedő ablakok közötti falfelület.
b, Egy ablakon belül a két üvegfelület között fennmaradó hely.
5. Ablakmellvéd. Az ablakmellvéd: a padlózat és az ablakkönyöklő közötti falfelület. Más néven
parapetnek is hívják. magassága határozza meg az ablak padló feletti magasságát. A helyiség
használatától függően más-más magasságú (pl. a szobában alacsonyabb, a fürdőszobában
egészen magasan (akár 1,8 - 2,0 méter) lehet.
6. Ablakpárkány. A külső keret része a párkány. Ez az ablak alsó, vízszintes határolója,
melyet szintén készíthetnek kőből, fából, vagy ritkább esetben lehet vakolt is. A párkány
kialakításakor fontos, hogy a vizet ne vezesse az ablak faszerkezetéhez.
7. Ablakszárny. Az ablak nyitható-csukható - általában üvegezett része - az ablakszárny.
Lehet egy-, vagy kétszárnyú. Modern változata összefüggő teljes felületű üveg. (A 30-as
évektől kezdve a modern építészeti elvek elzárkóztak az osztástól, arra hivatkozva, hogy az
osztás elvesz a világítófelülettől).
8. Ablakszemöldök. Ablakszemöldök, amely az ablaktok felső vízszintes eleme.
9. Acélszerkezet jellegzetessége általában a teherhordó acélváz, ettől elkülönülnek a kis
súlyú és szilárdságú jó hőszigetelő képességű térelhatároló elemek. Európában a két
világháború között kezdtek 15-25 emeletes acélvázakat építeni. Az acélszerkezetek már 4-6
szintnél is gazdaságosak. Hazánkban 1958-óta terjednek az acélvázak.
10. Ajtó: Az ajtó építmény, jármű, bútor stb. falán a be- és kijutást lehetővé tevő nyílás.
Ajtó ugyanakkor az ennek elzárására való, nyitható-csukható fa- vagy fémszerkezet, szárny
(nyílászáró szerkezet). Más megfogalmazás szerint az ajtó a térelhatárolás különleges
szerkezete; nyitott állapotában vizuális és funkcionális térkapcsolatot hoz létre, zárt állapotban
a terek lezárását szolgálja. Kulcsszavak: beltéri kültéri ajtó gyártás biztonsági műanyag ajtók.
11. Ajtónyílás: Az ajtókeret által határolt, közlekedés céljára szolgáló nyílás
12. Ajtószárny. Az ajtószárny az ajtó nyitható, csukható része.
13. Ajtószemöldök: Az ajtókeret felső része, fa fém, vagy műanyag alapú lehet.
Elérhetőségeink